Űrszemét
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) talán ez egyik leggyakrabban előforduló szó az utóbbi években - és nem csak tudományos oldalakon találkozhatunk vele. Ahogy a képen is látható, életünk szinte minden területén bevethető.
A mesterséges intelligencia a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás.
Az MI lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkoz-zon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érde-kében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már elő-készített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat és reagál rájuk. Ezek a rendszerek képesek viselkedésük bizonyos fokú módosítására is, a korábbi lépéseik hatásainak elemzésével és önálló munkával.
Az űrkutatásban is fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia. Példaként csak két évre tekintünk vissza.
Az egyik eszköz, amelyik hatalmas fejlődésen ment keresztül - elsősorban az MI-nek köszönhetően -, a Mars-rover. Míg korábban a leszállás minden részletét a Földön beprogramozták majd a leszállás után a kamerakép alapján a földi központból "kézivezérléssel" mozgatták, vagyis emberek döntötték el, hogy merre menjen, addig a 2020-as misszió főhőse, Perseverance a landolás helyét is maga találta meg, miután az égi daru magára hagyta. (A képek is ezt a pillanatot örökítik meg.) Az útját is maga választja meg, önállóan kerülgeti a buckákat. Így jóval több utat tesz meg egy nap alatt, mint elődei.
Másik példánk az extradrága új űrteleszkóp, amely James Webb nevét viseli és amelyet 2021 decemberében végre sikeresen útnak indítottak. Mivel ez a Földtől több, mint másfél millió km távolságra üzemel, ezért még kommunikálni is elég nehézkes lesz . A kicsomagolási műveletek töbsége ugyan földi vezényszóra és felügyelettel történt, de innen kezdve önállóan végzi feladatát.
Ebben például a következő, MI alapú szoftverek segítik:
- Contact Analysis: a Földdel való kommunikációért felelős, figyeli, hogy melyek azok az időablakok, amikor a hozzá tartozó műhold földi állomást "lát".
- Maneuver Planning: megtervezi a manővereket, amelyekkel a legbiztonságosabban és a legkevesebb üzemanyaggal eljut működési helyére, az L2 pontba.
- Orbit Determination: segít pályán tartani (megfelelő manőverekkel) a teleszkópot, pl. az őt érő nagy fénynyomás ellenében
Végezetül átfutjuk, hogy az Űrkukát milyen mesterséges intelligenciával kellene ellátni.
1. Először is meg kellene tudnia különböztetni a CubeSat-okat az egyéb műholdaktól illetve más dolgoktól (alkatrészek stb), amik szembe jöhetnek vele. Ebben a képelemzés lehet segítségére, amely a méret és alak alapján ki tudja majd szűrni az űrkockákat.
2. A céltárgy megközelítése illetve kikerülése a távolságmérő adatainak folyamatos kiértékelését és annak alapján a mozgás megtervezését (hajtóművek mozgatását és működtetését) várja el a szoftvertől.
3. A rádiós kapcsolat felvételében segíthet az úgynevezett kognitív rádió, amelyik végigfut a frekvenciákon, és amelyiket éppen nem használják, arra "lecsap" és ő használja.